Petivel Passauban - június 23

...amikor Peti egész nap a Projektberichtjével szenvedett...

olvas...



homlokot ráncol...

magyaráz...



de azért pihen is. :)

Petivel Passauban - június 20

kötelező fénykép

üres sétálóutca

egy kirakatban ;)

pókhálón keresztül...

Peti kócosan :)

a passaui dóm, benne a világ legnagyobb orgonája

Peti, virágok, és a Duna túlpartja

az óvárosban, háttérben a Duna túlpartja

Petivel Passauban - június 19. (német -portugál meccs)

Löwenbrauerei Passau

BAYERN!!!

zum Wohl!

egy jó pofa sör...

merész...

izgulok

góóóólöröm

hazafelé...

Petivel Passauban - június 17.

Peti, a dóm és a Höllgasse



Rathaus

Duna-parti séta, háttérben az Oberhaus



Unterhaus és az Ilz-torkolat



Ortspitze - ahol a három folyó összeér

-

Why does my heart feel so bad?

Peti diplomaosztója

Finnországi kiruccanásom után épp csak annyi időm volt, hogy kipakoljak és bepakoljak, aztán június 11-én, majdnem két hónap után elindultam Dunakömlőd felé. A hazaút azért is volt különleges, mert a Budapest, Déli pu.-Dunakömlőd távolságot vonattal (!) tettem meg. Az utóbbi 15 évben erre nem volt példa, az tuti. Na mindegy. Viszontláttam a családom, meg a fél falut is, pont olyan volt, mint a Fókuszban, a fele falu kivonult a tiszteletemre :P Aztán rohangálás volt végig, amíg otthon voltam, vásárolni kellett, kishugomat hazaköltöztetni Bajáról (<3), satöbbi. Szombaton pedig végre-végre viszontláttam a Petimet. Családostól voltunk hivatalosak a diplomaosztóra, izgultunk is rendesen, most talákoztak a szüleink először egymással (több, mint két év után), de minden nagyon jól sikerült. Vagyis nem minden. Megpróbálok összekaparni pár jól sikerült fényképet, mert abból véleményem szerint nem sok van...:)

A lényeg már a kezeiben van, ha jól megnézed.



A lényeg most meg az én kezeimben van.



A Kékesiék meg egy dr. Wesz :P



És a nap legjobb része...

Két nap múlva együtt indultunk Passauba, kipróbálni, milyen két hétig együttélni.
to be continued...

Oulu, június 5-9

Nagyon szégyellem magam, mert az utolsó bejegyzés több, mint egy hónapja készült, de azóta olyan sok minden történt velem, hogy győzzétek csak olvasni! :) Először is, kezdjük ott, ahol abbahagytam: Finnország...

június 5, csütörtök

A nap nagy részén főpályaudvarokon és a hahni reptéren csöveztem, soha nem aludtam még ennyi különböző pózban és helyen, dehát a szükség nagy úr. Miután leszálltunk Tamperében, még várt rám egy 5 órás vonatút Ouluig, "éjjel" fél 12re értem oda. Mikko lakásában először az Uniqumos dobozt szúrom ki, de megnyugtat, hogy ez nem minden, és elővesz a konyhaszekrényből két üveg magyar házipálinkát, az egyiket tőlünk kapta tavaly nyáron, és ilyen különleges alkalmakra tartogatja...
Ami ezen a napom bebizonyosodott: a finneknél az év nagyobbik részében tényleg nem megy le a nap.

A nap legjobb képe Dánia felett készült a repülőből, a Nyborgot, a Sprogo-szigetet és Halsskovot (lentről felfelé) összekötő hídról, ami 18 km hosszú, és a világ második leghosszabb függőhídja

június 6, péntek

Első teljes finn napomat városnézéssel, vásárlással, családbemutatással töltöttük, este jött a szórakozás, először egy hajón buliztunk, utána elmentünk egy kocsmába, ahol mesterségesen voltak kénytelen sötétséget varázsolni.
A mai nap tanulsága: Senki nem tud annyit inni, mint a finnek. Tényleg S E N K I !!!

Az oulu-i kikötő (21:36)



2005. március 15-én adtam Mikkonak azt a kokárdát. Azóta is hordja.



Finn éjszaka a bulihajón

június 7, szombat

Elérkezett a várva várt nagy nap, Mikko diplomaosztós bulija, amit a cégük telephelyén rendeztek meg. Én voltam a VIP vendég, hisz én érkeztem legmesszebbről. Megérte. A buliról beszéljenek a képek.
Amit ezen a napon tanultam: A finnek csak meztelenül szaunáznak. Naponta többször.

Az egyik hűtő tartalma: Hozzávalók a grillhez. Az üvegek tartalmát nem részletezem.



20 liter Sangria. Én csináltam! :)))



Mikko saját benzinkútja - avagy Johnnie Walker. Keep walking.



Mikko nem valami jó úszó. Barátai úgy gondolták, diplomás ember lévén beiratják egy kezdő úszótanfolyamra. Bónuszként pedig megajándkozták a tökéletes úszódresszel.



Ja, és rénszarvassüti.

június 8, vasárnap

Én belázasodtam a túl sok nem meztelenül szaunázástól, és az éjszaka nagy részét alvással töltöttem. Amikor felébrettem, Mikkoék még mindig ittak. Dél körül összepakoltunk, és elmentünk Mikko kedvenc chill-out kocsmájába egy barna Kozelre. Este 10-kor értünk haza. Ismét megállapítottam, hogy senki sem iszik többet a finneknél. És még ők is bírják a legjobban.

Chill-out a la Mikko

június 9, hétfő

Utolsó délelőttömet ajándékvásárlással és fényképezéssel töltöttem. A délutánt és az éjszakát meg ismét csövezéssel. De mennyire jó volt.
A nap ötlete: Mikko és a haverjai vesznek egy pincét présházzal valahol Baranyában, hogy legyen hová jönni minden nyáron Magyarországon. Azt szeretnék, ha mi lennénk a gondnokok.
LOL.

A másik híres Mikkoval Oulu piacterén.



Elhagyom a várost.